A biogáz szerves anyagok anaerob körülmények közötti lebomlása során keletkezik. A képződés folyamata két szakaszra bontható. Az első egy fermentációs biokémiai folyamat (savas erjedés), amely nagy molekulájú szerves anyagok lebontását, feltárását jelenti. A lebontást savképző baktériumok és gombák végzik. A második szakaszban további baktériumcsoportok az egyszerűbb molekulákat építik le. Így ezek a baktériumok a szerves anyagokat oldható zsírsavakra, alkoholokra, szén-dioxidra, hidrogénre, hidrogénszulfidra bontják. E folyamatok eredménye az energetikai célokra is hasznosítható biogáz.

Az erőműben egylépcsős, mezofil fermentáció zajlik. A bekerülő hígtrágya, illetve egyéb folyékony alapanyag egy 500 m3-es tartályban kerül tárolásra, majd innen a technológiai épületben elhelyezett keverőtartályba kerül. A növényi, illetve a szilárd halmazállapotú alapanyagok egy toló padozat közreműködésével jutnak a keverő rendszerbe. Ezt követően a technológiai épületben elhelyezett keverőtartályban keverik össze az egyes alapanyagokat. A keverőtartály szolgál arra, hogy az alapanyagok pontos adagokban kerüljenek a folyamatba. Az üzem központi műtárgya a 3080 m3-es fermentor vagy más néven rothasztó. Itt történik a szerves alapanyagok fermentációja mezofil hőmérsékleti tartományban, azaz kb. 36- 38 ⁰C-on. A fermentor egy egyedi kialakítású gáztömör fóliatetővel kerül kiépítésre, mely gáztárolóként szolgál.  A fermentor belső falán helyezkedik el a rozsdamentes acélcsövekből álló fűtésrendszer. A magasságban állítható keverő-berendezések gondoskodnak a fermentorban az egyenletes hő- és szubsztrát eloszlásról. A fermentor mellett helyezkedik el a kísérleti fermentor, melyben lehetőség van különböző alapanyag-kombinációk üzemi próbájára. A fermentorból kikerülő végtermék beton végterméktárolókba kerül tárolásra, mielőtt szántóföldi – trágyaként történő – hasznosítása megtörténne.